Kőműves krízis

A legutóbbi bejegyzésben emlegettem a kőműveseket. Azóta is változatlanul állunk. A múlt hétvégén eljött egy kőműves megnézni és mindent elvállalt. Nagyon örültünk, mert tényleg egy abszolút korrekt ember volt, nem kötöszködött, megegyeztünk az árban is, sőt még egy másik embert is hozott volna magával. Erre rá pár napra szétvágta valamivel a kezét és össze kellett varrni. Jelenleg munkaképtelen üzemmódba vágta magát szó szerint! Én meg majdnem elsírtam magam. Mostmár biztosra veszem, hogy valamelyik elődöm csúnyán kibaszhatott valami kőműves-boszorkány bridággal, mert ilyen a mesében nincsen. 😀 De komolyan, elvagyok átkozva úgy érzem és már csak nevetek én is kínomba. Tegnap be lett kötve a hideg és melegvíz hálózat, illetve fel lett rakva a padlásfeljáró, ilyen lenyithatós, fából készült feljárót vettünk magunknak. A héten meg elszállították a felgyülemlett szemetet a háztól. A fákat meg ki kellett vágnunk az előkertből, mert akkorára megnőttek, főként a mammutfenyő, hogy veszélyeztette az internetkábelt és a gázvezetékeket. Nagyon fájt érte a szívem, mert egyszerűen ilyen gyönyörű fát még az életembe nem láttam. És mindeközben nem is értettem, hogy miért kellett egy olyan fát az ELŐKERTBE ültetni, aminek még a nevében is benne van, hogy ÓRIÁS lesz. A törzse egyébként már ebben a méretében is kitolta a vízelvezető árkot és a levelek kilógtak az utcára, ami eléggé akadályozta az autóval való be-és kiállást, mert hát konkrétan nem lehetett látni tőle semmit se. Arról nem beszélve, hogy így minket se ütnek el. Új lakóval is bővült a család, régóta nyafogtam mennyire szerettünk volna háziállatot az albérletbe is. Bemutatom nektek Nokedlit, vagyis párom jelenleg ezen a néven hívja. Alig fél éves fehér bundájú, két színű szemekkel rendelkező kislány, aki még ugyan nem szobatiszta, ezért időszakosan van csak velünk a szobába, de igyekszünk majd rászoktatni. A héten veszünk is neki almot és megnézzük mennyire jutunk.
46066476_260541691319362_1082355522646048768_nA házban még valamelyest mindig rendetlenség van, hiába rendezkedtünk be. Sajnos, mivel a fenti fürdőszoba még mindig szét van ütve, ezért a szobánkban vannak a mosakodószerektől kezdődően a köpenyig minden cuccunk, szerencsére csak ideiglenesen. A lentiben nem szeretném hagyni, mert egyrészt az amolyan mosószoba-szerűség, másrészt meg azért, mert jelenleg a nyári konyhát használjuk főzésre és egy légtérbe nyílik. Nem szeretném, hogy átvegye minden az olaj meg ételszagot. Valószínűnek tartom, hogy a bútorok is csak addig maradnak, amíg a házalakításnak ennek a részével nem végzünk, mert utána majd szeretnénk felfrissíteni a szobákat is e téren, addig viszont tárolásra tökéletesen megfelelnek. Dolgozni dolgozgatok, azzal semmi érdekes nincsen. Rengeteg munkám van, így ilyen téren nem unatkozom. Mindeközben írom össze a bevásárlólistát, amióta hazaköltöztünk eléggé rávagyok kényszerülve a főzésre. Bár nagyon élvezem, mert mivel apu is velünk él, ő mindig ott van és szórakoztat főzés közben, így egyáltalán nem unom magam halálra. Végezetül hoztam a kilátásról egy képet. Azért na, akármilyen előnytelen is most ez a lakásfelújítás bizonyos dolgok tekintetében, az új lakhely és a környezet kárpótol. A héten veszünk új kazánt és egyenlőre ennyi lenne, ha nem lesz továbbra se kőműves, akkor Bence és Peti fogják megcsinálni nekünk.
45182251_2148753398776999_3216384532756299776_n

Reklámok

Mik történtek velem

Ígértem, hogy mesélek, ezért most itt vagyok. Az elmúlt két hónap eléggé élménydúsan telt nekem. Nem nevezném túlzottan választékosnak a programjaimat, de azt biztosra állítom, hogy mindennapra jutott valami kis finomság a tennivalók listájáról. Augusztus végén döntöttünk közös megegyezéssel a költözködés mellett. Régóta akartunk saját házat, ezért már nagyon aktuálisnak számított ez a téma. Ami változott az elmúlt évek alatt az, hogy hol is akarunk letelepedni. Az új lakhelyünk messze helyezkedik el Budapest városától, ezért erőteljesen szóbakerült a munkahely változtatás és a felmondás esélye. Alaposan átbeszéltük és a jelen állás szerint ez tűnt mindkettőnk számára a legjobb döntésnek. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szerettem Budapesten élni, azonban a kényelem mellett nem igazán tudtam mellette más érvet felhozni. Drágák az albérletek, a lakás-házárak meg kiábrándítóan drágák. Egy pár négyzetméteres lyukat meg azért nem veszek meg, hogy könnyebben kijussak a boltba. Inkább akkor nézek vidéken ugyanennyi pénzért egy nagy házat, nagy kerttel és megtanulok vezetni vagy várok a buszra. Nekem az első perctől kezdve nem számított kérdésnek a felmondás, hiszen nagyon messze esünk még Pest vonzáskörzetétől is, de még ha a távolságot és a hosszú órákon át tartó buszozást nem is vesszük úgy figyelembe, hanem elkönyveljük egy járulékos rossz dolognak, akkor is ott van az alapvető gondom, hogy az utazási költségem magasan felemésztené a havi keresetem, ami ugye már egy eléggé erőteljes érv a felmondás mellett. Ezért megbeszéltük, hogy én még abban a hónapban közlöm a főnökömmel a remek híreket. Mikor elmondtam neki a főni a legkevésbé várt reakciót nyomta le nekem. Azt mondta, hogy igazából az én munkámat továbbra is tudom végezni, ezért maradhatnék nála főállásban, annyi részletkülönbséggel, hogy otthonról dolgozom. Igazából nem kellett sokat győzködnie, mert ennél jobb lehetőséget jelen esetben nehezen tudnék elképzelni. Jelenleg szinte az egész ház szét van bombázva, ahova beköltöztünk, mert még azóta is mennek a felújítási munkák. Igen mennek. Majd erre is visszatérek, mert kész téboly. Na szóval, annyi munka van a házzal, hogy kívánni se tudtam volna ennél jobb lehetőséget. Amíg én itthon lenyomok többezer sor excel árazást, addig betudom engedni a szakikat, tudok ügyelni a munkásokra, főzni nekik kávét, ha kell, ezenkívül reggel eltudok menni bevásárolni a pékségbe, a boltba, a gyógyszertárba, a postára befizetni a csekket, vagy a vacsorát megtudom főzni még munka előtt.  E mellett, nyugodtan építhetem a grafikusi pályám, akár szintén távmunkában, akár szintén főállásban, vagy akár csak vállalkozóként a későbbiekben, amennyiben nem üti a kettő munkaidőben egymást. A költözés a hétvégén történt. Rengetegen is voltunk, Bence és Peti vitték le a legnehezebb dolgokat. Tomi és Tibi a hűtőt és a nehezebb dobozokat hordták le. Én a leszerelt bútorok ajtóit és fiókjait hordtam Martinnal és Lackóval, illetve a ruhászsákokat. Laci szülei pakolták fel a platósra a holmikat. Közben eleredt az eső, mert miért ne esne éppen a költözés napján. Én ezen már csak nevettem. Valamiért egyébként mindig is így képzeltem el, hogy ha saját házba költözöm a kedvesemmel, akkor az egy őszi esős napon lesz. Hazafelé én Martinnal, Bencével és Petivel utaztam egy autóban, ölemben a rajzpadommal. Megbeszéltük, hogy mielőtt hazaérünk rendelek a csapatnak pizzát, mert mindenki éhes volt. Édesapám már ott várt minket a háznál, mert képzeljétek, de ő is velünk fog élni mostantól kezdve. A ház rendesen felújításra szorul, de alapvetően egy kedves és szerethető helyen van, szép környezetben és friss levegővel. A kipakolás a hétvége óta megy. A lenti konyhát és fürdőszobát, amit jelenleg használunk, mert a fenti már gyakorlatilag szét van bontva, egésznap takarítottam és még mindig van vele munka. Az új konyha és fürdő jelenleg még azért nincsen kész, mert nem volt kőművesünk. Illetve volt, de aztán mégse. ^^ Felhívtunk rengeteg kőművest az elmúlt hetekben. Volt, aki eljött megnézni és benyögte, hogy ő akarja a vízszerelést is megcsinálni, holott erre családon belül van emberünk. Nem is hívtuk vissza. Később kiderült erről az emberről az egyik csoportban, hogy egyébként egy kibaszott nagy csaló, felveszi a pénzt és el is húzz, utána meg nem éred el a büdös életbe se. Nem először tudom meg valakiről egy közösségi csoport által, hogy egy csaló, tehát eléggé deja vü érzésem is lett. Aztán a következő majd jön megnézni, nem jött megnézni. Aztán megnézte, elvállalta, másnap visszamondta. A következő jövő júniusban ráér, majd akkor keressem. Szóval, ha megbízható kőművest akartok, akkor vagy egy kőműves férjet kell nézni vagy olyan családod legyen, ahol legalább egy kőműves van, vagy menj el és végezd el a szakmát. Baromi nehéz normális munkaerőt találni. Végeredményben ma beszéltünk itt egy helyi kőművessel, szombaton jön megnézni, ha elvállalja, akkor nagyon örülünk, ha nem akkor megoldjuk másként, de nem várunk tovább, mert jön a tél meg a hideg. A távmunkát nagyon élvezem itthonról, rendkívül kényelmes és szeretem eddig. Amióta az új házban lakom mindennap reggel ötkor kelek és este kilenc óra körül már fekszem aludni. Sokkal kipihentebbnek érzem magam. Az elmúlt hetekben rengeteg pénzt hagytunk az OBI-ban is. Megvettük a sarokkádat, a zuhanyzót és a mosdót. A csempéket és a fugákat már bő egy hónapja beszereztük. Nagyon szép homok színű fürdőszobánk lesz, és világos mogyoró-bézs színű lesz a konyha csempéje. Nagyon várom már, hogy készen legyen. ^_^ Jövő tavasszal tetőcserét és a szigetelést tervezzük. A rajzolásnak még a héten neki akarok látni, csak szeretném rendesen kitakarítani a házat és a kicsomagolást befejezni. A blogolás továbbra is a mindennapjaim része lesz és várhatóak még ilyen kisebb-nagyobb élménybeszámolók is, bár nem szeretnék túl radikálisan elrugaszkodni a rajzolástól, mint azt régebben tettem. Nem szerencsés, mert sokszor azon kapom magam, hogy több időt szánok akkor a blogra, mint mondjuk a rajzolásra és annak hát igazán semmi értelme. Talán a költözés és az új kezdet, ami erőt adott, de szeretnék újra önfeledten írni. Sajnos voltak negatív tapasztalataim is a túlzottan nagy őszinteségem és nyitottságom miatt, ezért nem is osztottam meg semmiféle személyes bejegyzést a blogon. Jóideje ez az első alkalom és remélem, hogy nem is az utolsó. Nem sokára meg jövök új rajzokkal, a hétvégén biztos leülök majd rajzolni.

 

Újra nyitva ^^

Sziasztok! ^^ A hétvégén sikeresen összecuccoltunk és befoglaltuk az új házat. Jelenleg még mindig tartanak az építkezések, ezért eléggé össze-vissza vannak a dolgaink, rengeteg dobozt kell még kicsomagolni, de a háló és a dolgozószoba már készen vannak. Tegnap először dolgoztam itthonról és azt kell mondanom, hogy nagyon élvezem a távmunkát. Hamarosan érkezem új tartalommal és igyekszem mindenkihez benézni, hogy miújság. A hosszú hétvégére szerintem elkészülünk a kipakolással és akkor VÉGRE lesz időm rajzolni is. Yeeey ^^ Na majd jövök még és mesélek majd mik történtek velem.

Szünet

Október végén költözünk, addig sajnos egyszerűen nem lesz semmi időm rajzolni meg blogolni, mert rengeteg más fontosabb feladatom lesz. Prioritási sorrendbe rangsorolva a teendőket kezdeném a dobozolással, ami a mostani hétvégém háromnegyedét is gyakorlatilag felemésztette és eredetileg nem ezt terveztem, de valahogy már kezdem megszokni, hogy semmi se úgy sikerül, ahogy azt én szeretném. Munka meg a hétvégi építkezés mellett egy kicsit nehéz mindenre időt szánni. Rajzolni is sikerült egyébként valamennyit, csak egyáltalán nem sikerült befejeznem a munkát. Születésnapomon is kb. örültem, hogy végre leülhetek a kis seggemre. ^_^ Az elkövetkezendő két hétbe lényegében pakolni fogunk, teherautót szerzünk, kőművessel egyeztetünk, befejezzük a villamoshálózat felújítását, felvásároljuk a fél OBI-t és folytatjuk a konyhát meg a fürdőszobát. Aztán a hónap végén költözünk. Szerencsére a barátaink jönnek segíteni cipekedni meg a lepakolásnál is segédkeznek nekünk. Innen is hatalmas köszönet nektek fiúk. ❤ Hazaköltözést követően én otthonról fogok távmunkában dolgozni és ahogy még a múltkor is írtam elkezdem a grafikusi pályafutásomat is beindítani.

Nem zárok be, ilyesmi eszembe nincsen. Novembertől újra leszek és a rajzokon kívül érkezem majd élménybeszámolókkal is, ami a munkakeresést és az egyéni projekteket illeti. Valószínűleg a bloggal kapcsolatosan is lesznek átalakítások és változtatások is, de erre majd később térnék vissza, ha már aktuális lesz.

Cherry blossom is done

https://www.deviantart.com/imolka/art/Cherry-blossom-760353396
Cherry blossom by imolka

Elkészült a tavaszi fát nézős kisrókám. Hát, igazából az alapkoncepció eredetileg éjszakai tájkép lett volna, ennek ellenére eléggé elsiklott valahol az egész egy tök más irányba.  Mindenesetre a külföldieknek nagyon tetszik ez a rengeteg szín.

“So cute! It looks like your work should be on a greeting card or something, its very nice!Clap “

És baromi kedvesek a visszajelzések, rengeteg löketet adnak az újabb és újabb rajzokhoz. Megint visszatértem egy időre a megbízásokhoz, azonban ezeknek a saját rajzoknak a gyártása is prioritássá vált.